— adalékok a XVIII. Mentálcsavar Találkozóhoz —
Tessar Ghomas: Jelentés a Tharr zsoldjában álló egyéb szerzetekről című tekercsei alapján.
…Ha Toron boszorkányait szeretnénk számba venni, bizony nincs könnyű dolgunk. Szinte mindenütt nyomukra bukkanhatunk, de csupán kicsiny hányaduk kerülhet közvetlenül is a szemünk elé. A császárság kasztrendszerében általában a navorok közé tartoznak, ám ott vannak a legrangosabb palotáktól a rabszolgák számkivetett csoportjáig mindenütt. A köznép gyakorta még nevet sem tud társítani melléjük (úgy, miként azt a különféle orgyilkos- vagy tolvajszervezetek esetében megteheti), hiszen ezek az asszonyok soha nem kérkedtek hagyományaikkal és dicsőséges történeteikkel. Ezt a fajta hívságot meghagyták a férfinépnek. Ha szükség van rájuk, úgyis felbukkannak…
A nyilvánosan tevékenykedő kolostorok általában jövendőmondással, bájitalok, orvosságok, mérgek, illatok keverésével foglalkoznak, de a rontásűzés, a termékenységvarázslatok, az átkok levétele éppúgy szerepel a tevékenységük között, mint a tanítás, a súlyosabb sebek ellátása, az óvó- és védőamulettek készítése vagy az állati kártevők elűzése.
A hússzektáknak ismertek olyan kolostoraik is, melyek bordélyházakként működnek.
Léteznek Toron partjainál olyan, a partvonal kikötőit komótosan járó hajók, melyeket boszorkányok működtetnek. E szekták szárazföldi kolostorokkal nem is bírnak, összes kincseiket vitorlásaikon tartják. Nem csupán a tengeri kikötőkben bukkannak fel, de a hajózható folyók mentén is beléjük botolhat a vándor amidőn a legnagyobb ünnepek, vásárok idején kikötnek a kisebb öblökben. Az efféle “szajhabárkák” számos örömszerző rabszolgát rejtenek a mélyükben.
Ezek biztonságára sympietorok vagy otrattorok ügyelnek, uraik pedig valamely szekta nagyasszonyai. A kalózfélék támadásaitól nem tartanak különösebben, mert a haramiák is tudják, hogy a boszorkányok aranyát nem csupán fegyveresek, de befolyásos jótevők és lekötelezett hatalmasságok is védhetik, akik gyakorta többet árthatnak bármiféle átoknál vagy acélnál…
Forrás: Jan van den Boomen. Toron: a birodalom könyve. Delta Vision (Budapest), 2008. p 381-383.