Előhangok

Előhangok

Rodin mindig is gyűlölte hazája meleg, nyomasztó éghajlatát. Nem kellett messzire menni: a boly középső szintjein is fojtogató volt a magas páratartalom és rekkenő hőmérséklet eme pokoli elegye. Mindent, fát, fémet, embert pár évtized alatt elzabál a lassan ölő, gyilkos gőz, de az itt lakóknak még mindig nincs okuk a panaszra.

Pár szinttel lejjebb, a Kohónegyed gyári kivilágítástól fényes, gépsorok zajától hangos szűk sikátoraiban már valóban arat a bűn és a hő és a halál. A főboly gyári infernóját a Zöld Szögek kegyetlen adószedői és a Rőt Horda szélesen mosolygó drogárusai szennyezik még tovább, egészen végletekig, de Hayte vérontó Zarándokainak kultuszától kezdve a Maszkkal Elfedettek buja és csalárd rendjének kerítőin át egészen Ludmilla főesperes Redempcionista őrülteivel bezárólag mindenféle szemetet meg lehet idelenn találni. A bandák őrzik a kerületeiket, a klánok adóztatják a bandákat, a Szindikátus ellenőrzi a klánok munkásságát. Mindig is így volt ez odalenn. Mindig, egészen mostanáig.