Archive for the ‘Versek’ Category

Ezer apró lámpa
A Holdtól mind ide tér
Lidércek árnya
Megannyi élő s holt lény
Hol meghal minden erény
S lusta lesz a serény
Seregnyi gőzbogár mámorától

(tovább…)

Tündérmúzsám

Posted: december 1, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

Tündérmúzsám

Parány tünemény
Te kedves,
Bájos lányka
Szerelmes ajkadon
Ezer angyal szárnya

(tovább…)

Démoni megszállás

Posted: november 17, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

Démoni megszállás

Örjöngés és rosszullét
kitépném a gerincét
felnyitnám koponyáját
cafatokra tépném máját

(tovább…)

A falak városa

Posted: november 17, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

A falak városa

Átfut egy gondolat az agyamon
Át kéne jutni a falakon
Te is jössz velem? nem érdekel?
Ökölbe a kezet ha ütni kell

(tovább…)

A szerelem csak játék…

Egy szép napon Erion utcáin sétáltam
Olyan csodás gyönyörűt még sohasem láttam
Szőke haja aranyszálként lobogott a szélben
Semmi más csak csokor virág volt az ő kezében

(tovább…)

Félszerzet dal

Posted: november 17, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

Félszerzet dal

Szerencse minket nem kerül
Kavics a kézből elrepül
Úszkálj pici halacska
Csobbanok a patakba

(tovább…)

Örök élet

Posted: november 17, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

Örök élet

Tél volt, hideg, mikor érkezett
A vándor észak felől
Hosszú úton járt, menekült
Gonosz goblinok elől

(tovább…)

Ékszerrablás

Posted: november 17, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

Ékszerrablás

Futás, futás, menekülj!
Nyomunkban az őrség
Sikátorba szaladjunk
Ott nem vághatnak elénk

(tovább…)

Az öreg törpe és a bárd

Elmondok egy mesét, amely velem történt;
Kocsmában ültem épp, megláttam egy törpét
Kezében fakupa, oldalán csatabárd
Törpedalt énekelt, az asztalnál odaát

(tovább…)

A Kendő

Posted: november 17, 2009 in Irodalom, tudomány, kultúra, Tekercsek, Versek
Címkék: , ,

A Kendő

Színesen szárnyaló szivárvány keszkenő
csapja a szél jobbra-ballra, oh mily felemelő
Felröppen a sólyom, s megfogja a sarkát
Elszárnyal messzire, megkapta jutalmát

 

hordóhasú kalmár, ellopták kendődet
nem lesz így előkéd, ha tömöd majd bendődet
Ruhádon foltot hagy a szép nagy zsíros falat
Kendőd viszont emígyen szép és tiszta marad

(Cebo)